A következő címkéjű bejegyzések mutatása: képregény. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: képregény. Összes bejegyzés megjelenítése

2011. május 7., szombat

Free Comic Book Day (FCBD) Dublinban

Mindennek van ünnepe. Az ajókának, a víznek, az ejtőernyőzésnek. Május első vasárnapja például a világ számos pontján, így Magyarországon is az Édesanyák napja. Május első szombatja viszont, immáron tizedik éve, az ingyen képregény napja. Természetesen az amerikai képregénykiadókra kell jelen esetben gondolni. A Free Comic Book Day (röviden FCBD) alkalmával a képregényt terjesztő üzletek a kiadók által külön erre a napra nyomott füzeteket osztanak szét a boltba tévedő gyanútlan, és a nyitás előtt akár órákkal sorban álló, jól tájékozott vendégek között. A kiadók saját vérmérsékletük és pénztárcájuk szerint szállítják a reprezentációt. Van cég, amely egy régebbi kiadványát látja el új FCBD feliratú és ár nélküli borítóval, mások igényes preview füzeteket állítanak össze, így több kiadványukba engednek betekintést két-tíz oldal erejéig. A nagyobb kiadók (DC, Marvel) pedig természetesen több füzettel is képviseltetik magukat a jeles napon.

Az FCBD alapelve, elsődleges célja olyasmi lehetett, hogy becsábítsa azokat is a boltba, akik egyébként nem vagy csak nagyon ritkán látogatnak képregény-üzletet. Ha csupán azért megy be valaki, hogy felmarkoljon pár füzetet, megérinti ezeknek a helyeknek a hangulata. Esetleg körülnéz. Esetleg vásárol. Esetleg odaszokik. Emellett természetesen maguk a füzetek is ama célt szolgálják, hogy bemutassák a kiadók kínálatát, felhívják a figyelmet az új címekre stb. Egy újabb oldalról szemlélve az eseményt: nem szabad elfeledkezni a gyűjtőkről. Azon embertársainkról, akik nem átallnak egy képregény füzetet többször is megvásárolni, ha az különféle borítóval újra és újra megjelenik. Eme hobbit űzők számára égő máglya az éjszakában az esemény, mert ha épp az általuk kedvelt sorozatból jelenik meg valami FCBD borítóval, az máris egy újabb becserkészendő áldozat a szemükben.

A Forbidden Planet Dublin
Az ingyen képregény ötletének sikere nem csak abban mérhető, hogy tízedik alkalommal van FCBD, hanem abból is, hogy immár a különböző fesztiválok (San Diego comic-con, New York comic-con) is saját borítójú, ingyen képregény-felhozatallal rendelkeznek.

Engem idén Dublinban ért eme nap, így volt alkalmam ellátogatni a Forbidden Planet elnevezésű szaküzletbe és megtekinteni, hogyan is zajlik egy ilyen esemény. Az FCBD szervezői hivatalosan a résztvevő boltok hatáskörébe helyezik, hogy milyen formában adják közkézre a portékát. A Forbidden Planet Dublin mintegy ötven, előre fóliázott füzetcsomaggal készült, ezekből minden személy egyet választhatott, vásárlási előfeltétel nem volt. A legnagyobb csomagban - melyből pár darab volt csupán - tíz képregény volt. A második fajta csomagban négy, az utolsó fajtában két füzet. Így megvolt a jutalma a korán érkezőknek, nyitás előtt az ajtóban várakozóknak, de akik később jutottak el a boltba azoknak is jutott.

Az FCBD honlapján megtekinthetők az idei kiadványok. Dublinban nem volt mind a tíz beszerezhető. Legnagyobb csodálkozásomat a 2000AD váltotta ki. Tudomásom szerint az első alkalom, hogy a brit hetilap részt vesz az eleddig tisztán amerikai kampányban. A legszexisebb kiadvány természetesen az Aspen cég preview füzete sok-sok fürdőruhás leányzóval. Kiemelni mégis inkább a Lady Mechanika című sorozatot szeretném. Manapság divatos steampunk kitűnő rajzokkal. a Marvel és a DC két-két kiadványát lapozgatva nem tudtam nem észrevenni a párhuzamot. Mindkét kiadó egy-egy füzete a fiatalabb korosztálynak szól. A DC-nek egyszerűbb a dolga, a szomszéd szobában ücsörög a Cartoon Network, számtalan közös sorozatból tudtak válogatni. A Marvel az Avengers fiatalos (gyermeki) verzióját promózza természetesen az idei év két mozivászonra varázsolt hősével (CapAm, Thor) a főszerepben. A másik füzetükben pedig az idősebbekhez szólnak. A Spider-Man füzet az idei Marvel esemény a „Fear Itself” beharangozója, a másik oldalon a DC idei mozihőse Green Lantern osztja a pofonokat. A Dark Horse és a BlueWater kiadók flipbookkal készültek (mindkét irányból olvasható füzet, gyakorlatilag két félfüzet.) Az előbbi horror vonalon (Mignola Baltimore-ja és Criminal Macabre), a másik történelmi-horror (Things to come) és paródia (Misadventures of Adam West) történetekkel készült.

A Red5 Comics három címet bemutató füzettel örvendeztette meg a népet.  Az IDW hanyagolva az idei zombis eventjét, a megállíthatatlan Joe és Transformers dömpingjét, a szűk körben kultikussá vált Locke & Key sorozat bemutatójával kedveskedett.

Bár előre tisztában voltam vele, hogy a majd’ negyven ingyenes kiadvány töredékéhez jutok csak hozzá, szívfájdalmat mégis csak az okozott, hogy nem sikerült megkaparintanom a Dark Crystal és az Inspector Gadget bemutatkozó számait. Ezen felül messzemenően elégedett vagyok. Apropó, említettem már az THOR filmplakátot? : )
All Free! 1 plakát, 1 bábu, 10 képregény

2011. január 9., vasárnap

Búcsú

Ma elutazott valaki, aki fontos számomra. Hosszú órák alatt hazarepült New Yorkba, és majd csak karácsonykor jön ismét haza Magyarországra. Évekkel ezelőtt választotta ezt az életet. Ő sem sejtette, mennyire nehéz lesz néha. Én sem tudom, mibe fogok éppen. De az biztos, egy hét és tíz perc múlva megkezdődik az új életem.

De az új élethez, nos ahhoz meg kell kicsit halni. Sajnálom, tudom sokan nem szeretik ezt a kifejezést. Feldmár Andrástól veszem (Van élet a halál előtt?, ajánlom megtekintésre mindenkinek.). Egy párkapcsolat megkezdése előtt meg kell halni, egy hatalmas változás előtt az életünkben meg kell halni stb. Ha nem tesszük, nem fog működni.

Egy hete már ismerősökkel, barátokkal találkozgatom. Mindenkivel, akinek elmondtam, mit tervezek és akivel úgy érzem, jó lenne még egyet beszélgetni. Akár tetszik, akár nem, a számukra egy picit meg fogok halni. Nem lesz mindükre időm, amikor hazalátogatok, el fogunk távolodni (még jobban). Akárha nem lennék már. Nekem nincs gondom ezzel a halál képpel, mert végül is egykutya.

Tegnap előtt szembesítettek azzal, amit akaratlanul is tagadni próbáltam. az utolsó hétvégém jön. Ezt az utolsót megpróbáltam tartalmasan tölteni. Valamennyire sikerült. Köszönöm, PanKa! De csak most, vasárnap este kapott el az érzés, most jöttem rá, mit is csinálok én, és mit fogok még az elkövetkező napokban.

A populáris kultúra 'mocskában' két hasonló búcsúzást ismerek, amit talán tudat alatt most én másolok. Az egyik a Doctor Who negyedik spéci évadának (gyk 2009) vége, amikor a Doktor tudja, hogy meg fog halni, de előbb időn és téren utazva meglátogatja az összes számára fontos embert, akikkel öt éven át együtt küzdött, sírt, nevetett, futott.

A másik Neil Gaiman Sandman-jének búcsúzása. Amikor Morpheus téren és álmokon át utazva elköszön a számára fontos lényektől, mert tudja, hogy meg fog halni. Képregénytörténeti szempontból fontos jelenet, amikor elmegy galambot etetni egy kis európai országba, és az 1996-os amerikai képregény képkockáján a magyar olvasó megdöbbenve fedezheti fel a feliratot "Fűre lépni tilos". Igen, magyarul.

De nem erről szól most a bejegyzés. Hanem a búcsúról, a kis halálról. Még sokan állnak sorban, ma is jött egy levél "Előtte egy találkozó?" kérdéssel. Szeretném is, de dolgom is van. Ha valakivel nem jönne össze, kérem, ne haragudjon. A sorrendet, hogy kivel, mikor, kivel igen, kivel nem, én állítom fel, igaz, de akivel nem, azzal nem feltétlenül a nem akarás miatt.

Most megeresztettem egy telefont, hiszen van még valaki, aki talán nem tudja, akinek illene elmondanom.

Ezalatt el is szállt ez a búcsúzós, halálos érzés. Még van dolgom, folytatom.